Mi változik?

Hogyan kísérünk? Először is sokat beszélgetünk. A beszélgetés során rá(d)érzünk. A szavaidból a gesztusaidból, a mondataidból, hogy hol van elakadásod. Az életed meséjéből meglátjuk, hogy hol van dühöd, hol van kibillenésed milyen biztosnak tűnő kiálló kövekbe...

Hogyan kísérünk? 

Először is sokat beszélgetünk. A beszélgetés során rá(d)érzünk. A szavaidból a gesztusaidból, a mondataidból, hogy hol van elakadásod. Az életed meséjéből meglátjuk, hogy hol van dühöd, hol van kibillenésed milyen biztosnak tűnő kiálló kövekbe kapaszkodsz életed időfolyóján. Amik miatt nem tudsz vagy mersz felfeküdni a víz tetejére, és hagyni, hogy vigyen a víz áramlása a kijelölt utadon. Ezeknek a kiálló kövekbe való kapaszkodásod okának a mélyére megyünk. Feltárjuk, hogy honnan fakadnak ezek, hol van az alapjuk. Ha megtaláltuk az okát, azt ami több réteg mélyen lapul, akkor annak kioldjuk az erejét. Azt a kötő erejét, ami ott tart abban a sztoriban, kapaszkodva a biztosnak tűnő kiálló kövekben. Ellenállva, egyre több fogyó erődet igényelve, a fennmaradáshoz. Miután ki oldódtak, gyengültek ezek a kötő erők, a legközelebbi ilyen sztorival való találkozásnál, már egyre jobban uralni tudod a helyzetre adott reakcióidat, önmagadat, a félelmeidet, a jelenlétedet. Ha ura vagy a jelenlétednek nem ránt be az aktuális sztorid, tudsz más irányt választani, mint eddig. 

Föl mersz majd feküdni, ellenállás nélkül a sodró víz tetejére, és élvezni az utazást. 

Bízni mersz majd az útban, a folyóban, hogy megtart, és tudni fogod, hogy biztonságban vagy. 

Tapasztalni fogod, hogy te vagy a forrás, ahonnan ez a folyó fakad. Te vagy a folyó, az összes kanyarulatával a zúgóival, zuhatagjaival, és csendes napos sekély partjaival. Te vagy az, akit visz ez az időfolyó, az élet tapasztalásain keresztül, egyre közelebb igaz önmagadhoz. Te leszel az, aki az óceánhoz érve eggyé válik vele. 

Akkor már tudni fogod, mindig is a része voltál. 

Az életed másképp fog alakulni. Nem a megszokott vágányokon haladsz, mint ezerszer eddig.  Már nem a múltadból táplálkozó árnyék éned ural téged, hanem egy tudatos jelenlétben megnyílik a jelen pillanat tiszta valósága számodra. Amiben új utakat választhatsz, a régi sokszor bejárt, de csak mókuskerékként körbenjáró utak helyett. 

Emellett kapsz még elméletet, ami egy stabil alapot ad ahhoz, hogy az életre máshogy láss rá. Lecseréled a szemüvegedet, nézőpontodat, ahogy haladsz a kötődések oldásaival, a régóta cipelt nehéz, immár fölöslegessé vált lelki csomagjaid elengedésével. 

Egy felszabadultabb könnyebb létezésbe kerülsz.

Ezzel az úttal, ki tudsz találni a saját sztorijaid szorításából. A meséből amit magadnak meséltél. Ami odaláncolt a kövekhez egy időre, a folyó sodrásának ellenében.

Megtalálod az utat a hegyre, önmagadban.

Dienes Attila
Dienes Attila
Articles: 9

Mondd el a véleményed!

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük